Szervátültetés

"És megnyugtat a tudat, hogy a halál is az életet szolgálja." (Móricz Zsigmond)

transzplantacio

Tarján Iván fotója

A nemzetközi irodalomban használatos kifejezés, a transzplantáció magyar fordítása (átültetés) pontosan fejezi ki azt, hogy mit is jelent ez a fogalom.

Közelebbről meghatározva azt jelenti, hogy szövetet vagy szervet az eredeti helyéről eltávolítunk és életképességének megőrzése mellett, vagy a szervezet más helyére, vagy egy másik szervezetbe helyezzük át műtéti úton.

 

Alapfogalmak:

  • Azt a szervezetet, egyént, amelybõl a szövet vagy szerv eltávolítása történik, donornak nevezzük (donatio=adományozás), akibe az átültetés történik, a recipiens (recipe=befogadni).

  • Az átültetett szövet, szerv származhat élő donorból (vese, vér, csontvelő, hasnyálmirigy-, bél-, máj-szegment, tüdőlebeny), vagy az agyhalál állapotában lévő cadaverből (szív, máj, vese, tüdő, hasnyálmirigy). Átültethetünk szövetet vagy szöveteket (vér, in, csont, bőr, szaruhártya), szerveket (vese, szív, máj, tüdő), vagy szerv szegmenteket, szervrészleteket (máj, hasnyálmirigy, vékonybél, tüdő).

  • Az átültetés történhet a megbetegedett vagy elpusztult és eltávolított szerv helyére (máj, szív, tüdő), ekkor ortotopikus transzplantáció történik, vagy más helyre (vese, hasnyálmirigy), amikor heterotopikus transzplantációról beszélünk.

A transzplantáció akkor indokolt, ha valamely életfontos szerv betegség vagy sérülés miatt elvesztette működőképességét vagy egy életfontos funkcióját, és azt mesterséges úton nem, vagy csak átmenetileg lehet pótolni. Ez alól kivételt képez a szövetátültetések jelentős része (szaruhártya, csont, ín). Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a sikeres szövet vagy szervátültetés lényegesen jobb rehabilitációt és életminőséget biztosít, mint bármelyik más megoldás, illetve a szív-, tüdő-, májátültetés az életben maradás egyetlen esélyét nyújtja a beteg számára.

„211.§ (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni, - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.“ (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, XI. fejezet, Szerv- és szövetátültetés / Szerv, szövet eltávolítása halottból)

Szívátültetés

Magyarországon évente 40-50 ezer ember hal meg szívbetegségben. Ezek egyrésze szívátültetéssel megmenthető lenne. A nemzetközi adatok szerint a szívátültetésre várók 80%-a megfelelő donor hiányában egy éven belül meghal. Hazánkban évente 50-60 szívátültetésre lenne szükség, ezzel szemben 15-25 szívátültetés történik. Ennek legfőbb oka az, hogy a lehetséges donorok felismerése és jelentése, nem történik meg.

A szív átültetésére alkalmas donorok azok az agyhalottak, akiknek életkora nem haladja meg a 45. életévet, szívműködésük megtartott, nincs ismert szívbetegségük, nem szenvedtek magas vérnyomás betegségben.

Veseátültetés

A szervátültetések között leggyakrabban végzett beavatkozás a veseátültetés. Hazánkban ez ideig több mint hatezer veseátültetés történt. Jelenleg az országban több mint 800 beteg vár veseátültetésre, akiknek az életminősége és élethosszkilátása a sikeres átültetés után jelentősen javul. Az évente végzett átültetések száma az elmúlt években sajnálatos módon nem javult, hanem romlott, a várakozók száma folyamatosan nő, a művesekezelés költsége jelentős terhet ró a gazdaságra. Megfelelő számú donor esetén évente 400-500 veseátültetést lehetne végezni.

Veseátültetésre alkalmas az az agyhalott donor, akinek életkora nem haladja meg a 75. életévet, nincs ismert vesebetegsége és nem szenvedett jelentős magas vérnyomás betegségben.

Májátültetés

Évente 5-6 ezer ember hal meg a máj elégtelen működése miatt. Mintegy 2%-uk, vagyis közel száz ember májátültetéssel gyógyítható lenne. Ennek megfelelően évente 100 májátültetést kellene végezni, a jelenlegi 50-60 májátültetéssel szemben. A heveny májelégtelenség (heveny májgyulladás, gomba-, gyógyszermérgezés) csaknem minden áldozatára a biztos halál vár, amennyiben nem kap időben új májat. A májátültetésre várók között sok a gyermek. A májátültetések alacsony számának oka elsősorban az elérhető donorok korlátozott száma.

A májátültetésére alkalmas donorok azok az agyhalottak, akiknek életkora nem haladja meg a 65. életévet, nem szenvednek ismert májbetegségben, nem voltak rendszeres alkohol vagy kábítószer fogyasztók.

szervat

Tüdőátültetés

Egyre szaporodik azoknak a betegeknek – elsősorban gyermekek – a száma, akiken a modern orvostudomány is csak tüdőátültetéssel tud segíteni. Ezek a gyermekek hosszas kórházi kezelés és sok szenvedés után sem érik meg a fiatal felnőtt kort. Rajtuk csak tüdőátültetéssel lehetne segíteni. Évente 15-20 tüdőátültetést kellene végezni. Hazánkban ez a beavatkozás még várat magára, de kétoldalú egyezmény keretein belül, kiváló eredménnyel, jelenleg Bécsben végzik a magyar betegek tüdőtranszplantációját. A magyar donorokból származó tüdőt a bécsi transzplantációs centrum veszi ki.

Tüdőátültetésre alkalmas az az agyhalott donor, akinek életkora nem haladta meg az 50. életévet, nincs ismert tüdőbetegsége, nem volt dohányos és nincs fertőzéses légúti betegsége.

Hasnyálmirigy-átültetés

A hasnyálmirigy átültetés önmagában ritkán indokolt. A fiatalkori cukorbetegség következtében kialakult veseelégtelenség a hasnyálmirigy és vese együttes átültetését teheti szükségessé. Évente 10-15 beteg szabadul meg az inzulinkezeléssel és a művesekezeléssel járó szenvedéstől e szervek átültetésével.

Hasnyálmirigy átültetésére alkalmas az az agyhalott donor, akinek életkora nem haladja meg a 45. életévet és nem szenvedett ismert hasnyálmirigy-betegségben.


Az Egészségügyi Törvény az élettani és orvostudományi kutatások alapján, felnőtteknél a halál három formáját különíti el:

  • klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése

  • agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése

  • halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul

Szervátültetés szempontjából az agyhalál állapotában levő halottak jöhetnek számításba.

Az agyhalál megállapítása speciális ismereteket igénylő, de szakorvos számára könnyen megtanulható eljárás. Műszeres vizsgálat vagy beavatkozás nélkül is elvégezhető, de szükséges hozzá a kórlefolyás tüzetes megfigyelése, és az idegrendszer agytörzsnek nevezett részének gondos vizsgálata. Az agyhalált olyan, szakorvosokból alakult bizottság állapíthatja meg, amelynek minden tagja speciális továbbképzésen erre a feladatra jogosító bizonyítványt szerzett és a munkahelyét vezető igazgatótól a bizottságban való részvételre megbízást kapott.

Az agyhalottakból a szervek eltávolítását, konzerválását és beültetését erre képzett munkacsoportok végzik. A rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, a vese eltávolítását követően mintegy 30 óra áll rendelkezésre, de a szívátültetést 4 órán belül el kell végezni.

Várólista:

A szervátültetésre várók egy országos várólistán vannak nyilvántartva. A szervátültetésre szoruló betegeket a kezelőorvos terjeszti fel a várólistára. A megfelelő várólista-bizottság döntése alapján az alkalmas beteg országos várólistára kerül. A várólistán levő betegek állapotában, elérhetőségében bekövetkező változásokat folyamatosan frissíteni kell, hogy szervriadó esetén azonnal elérhető legyen minden alkalmas beteg.

Az OVSZ honlapján megjelenített listában csak arra lehet rákeresni, listán van-e valaki az adott pillanatban, a sorrendre vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaz.

Amikor egy donort regisztrálnak, a recipiens(ek) kiválasztása szervenként eltérő szabályok alapján történik.

A szervátültetésre váró betegek közül legtöbben vesére várnak; az ő esetükben az objektív döntést számítógépes kiválasztási rendszer segíti.

A kiválasztás folyamatának lépései:

  • a vércsoportban történő egyeztetés,

  • az immunológiai okból nem ajánlott átültetések kizárása (az előzetes átültetések alapján),

  • a HLA eltérés nélküli betegek kerülnek a lista élére,

  • a többi beteg pontszám alapján rendeződik sorba, amelyet a következő elemekből adódik össze:

    • HLA eltérések száma (400-0 pont)

    • korrekciós faktor (0-100 pont) a hátrányos helyzetben levő betegeknek

    • dialízisen eltöltött idő (33,3 pont/év)

    • régiós előny a kivétel régiójába tartozó betegeknek (200 pont)

    • gyerek-kedvezmények (100 pont, a HLA alapján járó pont duplázása)

Ha az átültetést megelőzően végzett keresztpróba pozitív, a veseátültetés nem végezhető el (a vese azonnali kilökődését jelzi előre).

A befogadó kiválasztását a várólistáról az adott donorhoz, a szükséges vizsgálatok elvégzése után, sok szempont figyelembevételével egy központi koordinációs iroda végzi erre a célra kifejlesztett számítógépes program segítségével.

A szervek átültetését a négy orvostudományi egyetem – Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs - sebészeti klinikáin végzik.

Végezhetők szervátültetések élő donorokból is. A hazai jogi szabályozás értelmében az lehet élődonor, aki bizonyítottan szoros érzelmi, vagy vérségi/genetikai rokonságban áll a szervátültetésre váró beteggel, és a felajánlást saját döntése alapján, önként, anyagi ellenszolgáltatás nélkül teszi. Ilyen esetekben – a törvény előírásainak és anatómiai-élettani feltételeknek megfelelően – a vesék valamelyikét, valamint a máj egy részét, illetve tüdőlebenyt lehet adományozni. Egyes országokban azonban a törvényi szabályozás vagy vallási okok miatt csaknem kizárólagos az élőből történő szervátültetés (Japán, Irán).

Hazánkban a veseátültetések 15-20 %-a történik élő donorból, a kívánatos 30% körüli érték helyett. Az utóbbi évben ezeknek a száma örvendetes növekedésnek indult.

A donorok hiányának legfőbb okai az egészségügyi dolgozók és a társadalom más tagjainak nem kellő tájékoztatása, tájékozottsága, nem ritkán a hátramaradottak határozott tiltakozása – bár a törvény szerint a tiltáshoz nincs joguk.

A társadalom nincs kellően tájékoztatva arról, hogy a szervátültetések részben életmentő beavatkozások (szív, máj, tüdő), részben a betegek gyógyulásához, az életminőségük jelentős javulásához vezet, ami lehetővé teszi számukra az egészséges embertársaikhoz hasonló életvitelt.

További információk a szervátültetésről: www.szervatultetes.hu

Híreinket a facebookon is követheti


Népszerű kiadványunk


KÖZELGŐ ESEMÉNYEINK