• Fáklyás felvonulás

     

    „…Minden kéz világolt fenntartott fáklyával…”

    Október 10-én, szombaton szeretettel várunk minden szervátültetésben érintett barátunkat és azokat is, akik nem érintettek, csak egyszerűen szolidaritást éreznek velünk!

    A fáklya többnyire szabad ég alatt használt, mesterséges úton előállított világító eszköz, amelyet már az ókorban használtak hajókon, csatákban és ünnepélyeken. Eszünkbe juthat róla Eisenhower és a Fáklya-hadművelet, New York és a Szabadságszobor, Johnny Storm, vagy az olimpiai láng, de az első gondolatunk biztosan az lesz, amiért egyszer mi magunk is fáklyát fogtunk. A hideg kézben szorított fáklya szinte belénk melegíti a közös célt. Egy olyan célt, amiért érdemes a fáklyát felemelni, amiért érdemes felvonulni. Ilyen a szervtranszplantáció. Sokat dolgozunk azon, hogy a transzplantáltak újra a társadalom teljes értékű tagjai legyenek, hogy ne legyen különbség transzplantált és nem transzplantált között, és tudjuk, hogy sikerül, hiszen fáklyát kell ragadnunk, ahhoz, hogy lássanak, észrevegyenek. És ez jó.

    Az év egy napján meg kell mutatnunk magunkat, meg kell emlékeznünk azokról, akiknek ezt köszönhetjük. Ilyenkor nem beolvadni szeretnénk, hanem kitűnni a tömegből. Meg kell mutatnunk, hogy mit értünk el, hogy az élődonoros transzplantációk száma jelentősen nőtt, hogy évről évre egyre több gyermek a szülőnek, férj a feleségének, testvér a testvérének, szülő a gyermekének köszönheti meg az életet. A szervtranszplantáció életet ment. Mi tudjuk. És szeretnénk, ha mások is tudnák. Ehhez fáklyát ragadunk, és nem fogy el a lelkesedésünk, mint a Móricz által megformált Matolcsynak, nem kell tűzvész, hogy tudjuk a dolgunk.
    Jó úton haladunk.

    Dr. Kelen Kata

    Képek a galériában >>

Megszakítás