Transzplantáltak

IDŐSÍKJAIM

Medve Jánosné veseátültetett gondolatai

Addig: fiatal voltam, sikeres és beteg. Most: szépkorúvá értem, s a siker
maga az élet.

Addig: mindig, mindent tudtam. Most: gyakran kérek segítséget
égiektől s földiektől.

Addig: űzött és türelmetlen voltam. Most: békés nyugalommal szemlélek embereket, eseményeket, időt és teret.

Addig: állandóan a jövő foglalkoztatott. Most: megélem a jelen minden szépségét.

Addig: csak a 2×2 valósága létezett. Most: már hiszek a csodákban.

Addig: adok-kapok, fafejűség. Most: naponta törekszem a jóra, s fejet hajtok a mindenség
bölcsességére.

Addig: fontosak voltak a miértek. Most: hiszek a sorsszerűségben és elfogadom.

Addig: a képességeim hiányosak voltak. Most: már tudok engedni, sok, fontos kérdés optimális elengedni, bízni, hinni, megoldásához. felülemelkedni, nemet mondani, sőt: bocsánatot kérni.

Addig: csak fák voltak. Most: látom az erdőt is.

Addig: az élet járt nekem. Most: alázattal köszönöm ezt a lehetőséget minden segítőmnek.

Az addig: 2001. május 17-ig tartott! A most: már 10 éve! Vesét kaptam!

Csak gazdagodtam!